Az Ön kosara üres!
  Ügyfélszolgálat: +36 76-343-008; mobil 06-70-2980762

A kálisó

A kálisó természetes anyag, bányászati úton nyerhető ki, a növény és az ember számára nélkülözhetetlen tápelem. A káliumpótlást káliumtartalmú vegyületekkel, kálisóval végezzük.

A kálisók előfordulása

A kálium különböző típusú vegyületeit hívjuk kálisónak: az idetartozó fontosabb vegyületek a K2CO3, K2SO4, KNO3, KCl. Ezek a vegyületek megtalálhatók a talajban a kőzetek mállása folytán, vagy a tengervízben. A kutatók szerint négymilliárd évvel ezelőtt, amikor a földfelszín hőmérséklete 100°C alá csökkent, megkezdődött a víz kondenzációja. A sók – mint például a kálisók is – a szárazföldből oldódtak a tengerbe, majd a tengerek vizének elpárolgása után jöttek létre a sóbányák. A tengerben lévő sóvegyületek közül a szulfátok után a kloridok, a fémek közül pedig a káliumtartalmú vegyületek oldódnak legjobban a vízben. E hatás eredményeként a kálium-klorid kristályosodik ki utoljára, így ez a só alkotja a sóbányák legfelső rétegét (fedőréteg). Amíg az édesvizek sótartalma 50-500 mg/l, addig a tengervíz sótartalma elérheti a 40 000 mg/l értéket is. A vízben több mint harminc elem sója található. A tengervíz fontosabb összetevői láthatók az 1. sz. ábrán.

A kálium a termőtalajban

A talajok káliumkészletét a talajképző kőzet határozza meg, ettől függően a kálium mennyisége a talajban 0,3-3,0 m százalék között változik. Az ásványok mállása és az ioncsere eredményeként kálium szabadul fel. Az összes káliumkészletnek csak néhány százaléka válik a növény számára felvehetővé. Az agyagásványokon a kötött-kálium, a kicserélhető- és a vízoldható-kálium egyensúlyra törekszik. Amennyiben a talajoldat K-tartalma csökken, akkor a K-ionok mennek oldatba, így biztosítva a növény számára a K-ellátást.

Ha a talaj K-tartalma alacsony, akkor a káliumpótlásáról gondoskodni kell, mert hiánya nemcsak a hozamra és a minőségre hat kedvezőtlenül, hanem a növény ellenállóságára is. A homoktalajoknak kicsi az adszorpciós kapacitása, így a K-tartalom könnyen kimosódik, az ilyen talajok gyakran mutatnak K-hiányt.

A magas agyagásvány-tartalmú talajoknál a kálium lassan vándorol lefelé, ezért a mélyen gyökerező növények gyakran káliumhiányosak. A gyakori káliumtrágyázás ellenére is előfordulhat a mélyen gyökerező növényekben (pl. gyümölcs, szőlő), hogy a növények káliumhiányt mutatnak, mivel a kálium a felsőbb rétegben megkötődik.

A növények számára biztosított káliumellátottság függ a talaj minőségétől és a termesztett növénykultúrától. Általában a talajok káliumellátottsága akkor jó, ha a (K2O-ban mért) mennyisége 240-340 mg/kg talaj között van. A káliumszükséglet megállapítása a terméssel kivont mennyiségének ismerete alapján történik.

Szerepe a növényben

A káliumnak a növénytermesztésben betöltött kiemelkedő szerepe Liebig (1840) munkája óta ismert. A klasszikus tápelemek közé tartozik a C, H, O, N, S, P, K, Ca, Mg, Fe. A kálium nélkülözhetetlen szerepét csak az 1860-as években bizonyították a vízkultúrában. Megállapították, hogy a kálium koncentrációja meghatározó a növények növekedésére. A káliummal jól ellátott növények magasabb energiaszintet mutatnak, amely abban nyilvánul meg, hogy intenzívebbé válik az anyagcsere, melynek következtében növekszik a növények gomba-, fagy-, és szárazságtűrő képessége.

 

 

A kálium nem építő eleme a sejtnek. Szerepe nagyon fontos a növények vízháztartásában. Hiányában a növények vízszállító képessége csökken. A káliummal jól ellátott talajokban a növények szárazságtűrő képessége javul. A jó káliumellátás nagy turgor-nyomást eredményez, ami elősegíti a növényi növekedést. A fiatal részek káliumban gazdagok, míg az elöregedő részekben a kalcium halmozódik fel. A kálium hatása a növények életfolyamatára:

  • A szénhidrátok anyagcseréjét (cukor, keményítő), szintézisét, illetve lebontását segítik.
  • Az enzimek aktiválását végzik (szerepük több mint hatvan enzimnél bizonyított).
  • Segítik a N-felvételt, így a fehérjeszintézisre is közvetlenül hatnak.
  • Esszenciális szerves savak semlegesítésében vesznek részt.
  • A levelek légzőnyílásainak és a sejtek vízviszonyainak szabályozását végzik.
  • Segítik a foszfátok (elsősorban az ATP képződését).

A káliumhiányos növények hamarabb elszáradnak, a leveleik visszahajlanak, a növekedésük gátolt, a levelek mérete kisebb. A káliumhiány-tünet először az idősebb növények leveleiben jelentkezik, a kálium kiáramlik a fiatalabb szervekbe. A káliumhiány következtében nekrotikus fehér, vagy barna foltok keletkeznek a levél szélein. A termesztett növények 1 t termés által kivont kálium-oxidban mért káliumtartalmát mutatja a táblázat.

Kivont K Búza Kukorica Cukorrépa Burgonya Borsó Napraforgó Repce
K2O kg/t 18 22 5,5 9 35 70 43

A cukorrépa és a burgonya esetében az 1 tonna terméssel kivont K2O mennyisége (5,5; 9) nem mutat magas értéket, de ha figyelembe vesszük a hektáronkénti hozamokat, akkor ez a mennyiség már igen jelentős lehet. Burgonyánál pl. 40 t/ha-os termést figyelembe véve 360 kg kálium-oxidban mért mennyiséget jelent.

A burgonya kálium-érzékenységét jól mutatják a fenti adatok: ennek ismeretében már az 1800-as évek végén a világ számos országában végeztek káliumtrágyázási kísérleteket különböző növénykultúrákban. A hazai kutatók közül Kádár Imre káliumtrágyázási munkái jelentősek. A kutatási eredmények bizonyították, hogy a növények elégtelen kálium-ellátottsága a hozamcsökkenés mellett a minőségi paraméterek csökkenését is okozza. A káliumhiányos növényekben csökken a növények szénhidrát (cukor, keményítő) mennyisége, de az olajos növényi magvak esetében is csökkenő olajtartalom mutatható ki.

Tags: A kálisó

Hozzászólások

Szóljon hozzá a cikkhez

Válasz

* Név:
* E-mail cím: (nem tesszük közzé)
   Honlap: (http:// -rel kezdve)
* Hozzászólás: