ESTA KIESERIT 50 kg-os  

Granulált magas magnézium tartalmú műtrágya

Rendkívűl előnyös tulajdonsága, hogy műtrágya szóróval is kijuttatható.

EK-MŰTRÁGYA   25 % MgO  +  50 % SO3

vízoldható magnézium-oxid (= 15,1 % Mg)

50 % SO3,

vízoldható kén-trioxid (= 20 % S)                                                                                                                                 

Az esta kieserit alkalmas magnézium szegény termőhelyek javitására valmint rendszeres célzott magnézium és kén trágyázárásra.

Gyorsan és tartósan felvehető a növények számára a talaj pH ját nem befolyásolja

műtrágya szóróval kijuttatható

magnézium szegény termőhelyeken ősszel ajánlott kijuttatni és a talajba bedolgozni

De laza talajon a tavaszi kijuttatás a javasolt

általános adag ősszel 300-500 kg / ha

tavasszal 200-300 kg

A magnézium (Mg) A magnézium jelentősége, felvétele, hiánytünetei A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények asszimilációs folyamataiban.

Szerepe a fotoszintézis mellett a glikolízisben, a SzentgyörgyiKrebs ciklusban, a légzésben, valamint a zsír (olaj)-, szénhidrát- és a fehérjeszintézis egyes folyamataiban is meghatározó. A magnéziumot a növények kétértékű kation formájában veszik fel a talajból. A felvétel során az ionantagonizmus törvényszerűségei érvényesülnek

Az összefüggések következtében a káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott. Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja.

A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken diagnosztizálhatjuk. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a növények alsóbb levelei sápadtá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig zöld marad (érközi klorózis). A hiány előrehaladtával a klorofill teljes pusztulása után a klorotikus felületeken először sárga - narancssárga, vörös – bíborvörös elszíneződés keletkezik, mely a későbbiekben barna elhalt foltokká alakul át. A magnéziumhiány következtében károsodott levelek általában hamar lehullanak, mely a gyümölcsfák felkopaszodásához vezethet. Egyszikűeknél a hiány az erek mentén gyöngysorszerűen kialakuló márványozottságot okoz (tigrisfoltosság). Számos esetben az idősebb levelek vöröses – bíbor elszíneződése, valamint klorotikus csíkok megjelenése figyelhető meg. A hiány további következménye, hogy a levelek a csúcstól kezdődően száradásnak indulnak. Szőlőültetvények krónikus Mg hiányának jellegzetes tünete (következménye) az ún. fürtkocsánybénulás  mely jelentős termésveszteséghez, illetve minőségromláshoz vezethet.

A magnéziumtöbblet ugyanolyan káros, mint a magnézium hiánya. A túlzott Mg ellátotás következtében a Ca/Mg arány felbomlását tapasztalhatjuk.

A magnézium többlet hatására kialakuló relatív kaciumhiány következtében a növények gyökerei károsodnak és a Ca hiányhoz hasonló tünetek jelennek meg a hajtásokon.  A rendszeresen elvégzett talajvizsgálatok mellett termesztett növényeink tápelem (így Mg) ellátottságáról a megfelelő időpontban, szakszerűen elvégzett növényvizsgálatok eredményeiből tájékozódhatunk.   A magnézium főleg szilikátok (biotit, vermikulit stb.) és karbonátok (magnezit, dolomit) formájában található a talajban.

A talaj magnéziumtartalmából azonban csak a könnyen felvehető (oldott és adszorbeált) résznek van közvetlen növénytáplálási jelentősége. Ezt a növények számára hozzáférhető részt a hazai analitikai gyakorlatban 1:2,5 talaj:oldószer arányú 1 mol/l KCl-ban határozzuk meg. A talajvizsgálati eredmények alapján talajaink 7%-a gyenge, 4%-a közepes és döntő többsége (mintegy 89%-a) jó Mg ellátottságot mutat.

Mg hiányos területekkel főleg ásványi kolloidokban szegény savanyú homoktalajokon találkozhatunk.  Erősen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített talajokon számolnunk kell az esetleges magnéziumhiány mgejelenésére. A hiányt a nagy dózisú nitrogén-, foszfor-, valamint káliumtrágyázás tovább fokozza, így ilyen területeken a tápanyagellátást végezzük különösen körültekintően! Területeinken törekedjünk a Ca:Mg = 6, valamint a K:Mg = 0,5 ionarány kialakítására és fenntartására 

Gyenge ellátottság esetén a 20-40 kg/ha hatóanyagú Mg trágyázás illetve a levéltrágyázás mindenképpen indokolt.

A magnéziummal közepesen ellátott savanyú, vagy savanyodásra hajlamos talajokon a Mg tartalmú műtrágyák használatát helyezzük ) előtérbe.

A Mg trágya adagok meghatározása  Levéltrágyázásra 1-4 kg/ha Mg hatóanyag kijuttatása javasolható 1-2% os oldat formájában erre megfelelő, vízben jól oldódó vegyület a keserűsó, vagy más néven magnézium-szulfát (MgSO4 * 7 H2O).