SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG FITOPLAZMA
‘Candidatus Phytoplasma vitis’, Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma
Az aranyszínű sárgaság betegséget okozó
Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb karantén kórokozója, amely bejelentési kötelezettség alá
tartozik. A kórokozó Európa számos országában már jelen van szőlőn. Hazánkban 2013
augusztusában először a Zala vármegyei Lenti város határában észlelték először, de azóta
számos vármegyében igazolták jelenlétét veszélyeztetve ezzel történelmi borvidékeinket.
Jelenleg 19 vármegyéből 18-ban már igazoltan
jelen van a kórokozó, 22 borvidékből 21 érintett.
Miért jelent veszélyt?
• a fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet
• a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év
leforgása alatt ki is pusztulhatnak
• a betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő
szeres eljárás
Milyen növényeket fertőz? - Csak a szőlőn okoz gazdasági kárt!
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay,
valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon
blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Egyéb szőlő
(Vitis spp.) fajok is gazdanövényei, az amerikai
alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Az erdei iszalag, az éger és a bálványfa, valamint a mogyoró és a fűzfafélék is gazdanövényei, melyekből a terjesztő rovarral átkerülhet
a korokozó a szőlőre. Nagyon fontos erdei iszalag bálványfa írtása a szőlőterület környezetében.
Hogyan ismerjük fel, milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
Az FD fitoplazma tünetei megegyeznek a szintén sárgaság
betegséget okozó, Magyarországon gyakran előforduló sztolbur
fitoplazma kórokozóéval. A két korokozót kizárólag laboratóriumi módszerekkel lehet elkülöníteni.
A környezeti hatások (aszály) és a tápanyaghiány okozta elváltozásokkal azonban a sárgaság betegség tünetei nem keverhetőek
össze.
Az aranyszínű sárgaság terjedése járványszerű, az újabb növények fertőződése egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be és látványos pusztulást okoz.
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha
hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár
közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás.
A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú
fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes
sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése
figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület
fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan
terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél
elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés
esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Hogyan terjed a betegség és mit tehetek ellene?
TERJESZTŐ ROVARRAL
(amerikai szőlőkabóca)
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus
titanus) testében felszaporodó kórokozó
a rovar szívogató táplákozása során kerül
át a fertőzött növényekről a közeli szőlő
ültetvények egészséges növényeibe a fitoplazma.
Fontos a károsítót terjesztő kabócák elleni rendszeres rovarölő szeres kezelés. Viszonylag könnyen lehet védekezni a lárvák
ellen, amelyek kelése időjárástól függően
május közepétől július elejéig tarthat. Az
ültetvényben a kabóca első észlelését
követően célszerű az első kezelést június
elején-közepén kontakt rovarölő szerrel
elvégezni, majd 10-15 nap múlva megismételni.
A korokozó a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes, azonban terjed.
VÉDEKEZZEN IDŐBEN TERJESZTŐ VEKTORA, AZ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA ELLEN!
SZAPORÍTÓANYAGGAL FERTŐZÉSI FORRÁSKÉNT
SZOLGÁLÓ VADON ÉLŐ
GAZDANÖVÉNYEK JELENLÉTÉVEL
Tisztítsa meg az erdei iszalagtól ültetvényét és számolja fel a növényegészségügyi szempontból kockázatos elhanyagolt
ültetvényét!
Fontos az egészséges és ellenőrzött szaporítóanyag, mert nagy távolságokra elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültessen hatóságilag ellenőrzött,
növényútlevéllel kombinált hatósági
címkével ellátott szaporítóanyagot!
Védekezzen a kabócák ellen!
• SEMMISÍTSE MEG A TÉL VÉGI NYESEDÉKET, hiszen a kabóca tojás alakban telel
át a szőlővessző kérge alatt, így fenn tud
maradni a tél végi metszéssel eltávolított
vesszőkön is.
• HELYEZZEN KI SÁRGA RAGACSLAPOKAT
- A károsítót terjesztő amerikai szőlőkabóca nyomon követése érdekében sárga ragacsos színcsapdák kihelyezésével végezhető felderítés a szőlőültetvényekben. Olyan
területeken, ahol az amerikai szőlőkabóca
előfordul, rendszeres kémiai védekezés
szükséges.
• PERMETEZZEN – tojások ellen olajtartalmú szerekkel a nyugalmi időszakban – lárvák és a kifejlett egyedek ellen a tenyészidőszakban.
Nagyon fontos a szőlők kiváló kondícióban tartása:, Erre számos szervestrágya műtrágya levéltrágya biostimulátor baktériumtrágya áll rendelkezésre.
Érdemes egyszerre több féle módon támogatni a szőlő egészségét
